1 év múlva...
Daviddal elköltöztünk és boldogan élünk...de azóta se volt esküvő, se semmi... Sajnos azt gondolom már, hogy nem is szeret.
Már kelt fel a nap de még csak 4-5 óra körül lehetett.
-David,hol vagy?-kiáltottam a házba.
-Tévézek.-szólt vissza...Jó tudni....
Hát felkeltem és felöltöztem, majd David betoppant a szobába és leült gépezni.

Kb már olyan 7 óra volt találtam itthon egy szőke hajfestéket, gondoltam befestem a hajam, mert  ez a vörös már kifakult.
-Szerinted igy jobb a hajam szőkén?-kérdeztem és forgolotam a tükörnél.
-Aha,szép..nagyon jó.-mondta David de egy percre se tudot idenézni.
-David...
-Igen?-és ekkor csoda történt!...Idenézett,de már megkelett kérdeznem tőle valamit.
-Te egyáltalán szeretsz még? 1 éve vagyunk mennyaszony és vőlegény és..és..te még nem is gondolkoztál az esküvőn-mondtam neki majd leültem az ágyra.
-Kayla, szeretlek de az első nap megkértem a kezed...Várjunk még egy picit!-majd öltözöt fel a munkához.

Nagyon fáj a fejem,Davidért mindjárt jönnek... Úgyhogy gondoltam egyet és kisétáltam a parkba, csak egy kis levegő érdekébe.

'Mikor mentem át, egy fiatal páros és egy kb. két három éves kisfiú... Ekkor jött valami hülye állat és majdnem elütötte a kisfiút...ekkor nagyon lesokkoltam a út közepén.
Te jó ég...Ennyire sietnek?

Ez a kocsi volt!.. Egy fagyis kocsi?

Te jó ég mivan a mai világban...  De mikor azt a fiatal párocskát láttam..Sokkal fiatalabak voltak mint mi Daviddel.És egy kis fiúk volt.
Nagyon elgondolkoztam rajta hogy lehet David csak sajnálatból mondta azt,hogy szeret.
Felkapott az is hogy nekem mért nincs még gyerekem? Gyorsan hazafutottam reménykedve azon, hogy még David otthon van és igent mond.

-David, David!-ordítottam és a karjaiba ugrotam.
-Jó ég,jól vagy Kayla?-elmeséltem neki a balesetes témát és utána következett a...
-David...te nem akarsz gyereket? Vagyis úgy értem hogy...
-Kayla pszt!Majd megbeszéljük.De most mennem kell.
Miért távolodik el tőlem és mért próbál ilyen hamar lerázni?